Tisztelt Látogató!
1958. június 23-án 122 tag összefogásával jött létre pénzintézetünk. Fél évszázadon át a lakosság szolgálatában, a vidék bankjaként helytálltunk a pénzpiacon vidéken és a városban egyaránt. Az elért eredmények alapján bátran állhatunk még élő alapító tagjaink elé: 6,3 milliárd forintos mérlegfőösszeggel, 5,6 milliárd forintos betétállománnyal és 2,7 milliárd forintos hitelállománnyal az ország 136 takarékszövetkezete között a középmezőnyben helyezkedünk el. Fúzió, konszolidálás nélkül változatlan formában működünk. Megszereztük, megtartottuk a lakosság bizalmát, s ez alapot adott az állandó fejlődéshez, haladáshoz. Megőriztük a szövetkezeti jelleget, a kölcsönös segítségnyújtás és szolidaritás elvét követve működtünk és működünk.
Képek
A Takarékszövetkezet 50 éves jubileumáról
Rólunk írták
Észak Magyarország 2009.08
Észak Magyarország 2009.05
A Takarékszövetkezet 50 éves jubileumáról
Észak Magyarország 2008.06.04.
Koktél 2008.06.
Nálunk 2008.05.-06.
1.oldal
2.oldal
3.oldal
4.oldal
A Felsőzsolca és Vidéke Takarékszövetkezet megalakulásának
története
1957 nyarán a Felsőzsolcai Földműves-szövetkezet Intézőbizottságának elnöke, ifj. Nemkin Antal levelet kapott a MESZÖV-től, amelyben tájékoztatták takarékszövetkezet szervezésének lehetőségéről, s egyben felkérték, hogy a földműves-szövetkezeti dolgozók bevonásával vegyen részt Felsőzsolcán egy takarékszövetkezet létrehozásában. Nemkin Antal fiatalember volt, alig 25 éves, de ő a földműves- szövetkezet intézőbizottságának elnöke és a Terményforgalmi Vállalat vezetője. Édesapja a Felsőzsolcai Hitelszövetkezet igazgatóságának a tagja volt, és tőle hallott a szövetkezés előnyeiről. Gondolta, a takarékszövetkezet is hasonló céllal alakulhat. Kárpáti Zoltántól, a földműves-szövetkezet Járási Központjának elnökétől bővebb felvilágosítást kapott, aztán hozzákezdett a takarékszövetkezet megszervezéséhez. Összehívta a földműves- szövetkezet boltvezetőit és dolgozóit. Ismertette velük a MESZÖV felhívását. Véleményüket, majd segítségüket kérte a szervezéshez. A földműves-szövetkezet dolgozói elsőként írták alá a belépési nyilatkozatot a takarékszövetkezetbe és ők is bekapcsolódtak a szervezésbe.
A Földműves-szövetkezet Járási Központjának elnöke, Kárpáti Zoltán mellett Kun István, Kovács László, Nemkin István, Szolga István, Simárszki Demeter, Simárszki János, Veres András, Vaszil Pál, Tornai Erzsébet, Ligetvári Lajosné, Kovács Sándorné boltvezetők, ill. bolti dolgozók, Nagy Miklós, Geskó Sándor, Gubik István, Petróczki János pedagógusok közreműködésével folyt tovább a szervezőmunka. Nehezítette a szervezők munkáját, hogy a forradalmi események miatt fokozódott az emberek bizonytalanságérzete, ami a takarékszövetkezet szervezését kedvezőtlenül befolyásolta. Ugyanakkor a százforintos részjegy váltását is nagyon meggondolták az emberek. Mindezek ellenére 1958. június 23-ra Nemkin Antal összehívta az akkorra 103 főre emelkedett tagságot. 1958 végére már 122-en léptek be a szövetkezetbe. Őket tartotta a vezetés alapító tagjainak. Ifj. Nemkin Antal nem vállalt semmilyen funkciót a megalakult takarékszövetkezetben, sőt a választás utáni napon földműves-szövetkezeti funkciójáról is lemondott. A közgyűlés Alaxai Istvánt bízta meg a takarékszövetkezet ügyvezetői feladataival, és megválasztotta a következő tisztségviselőket: Igazgatóság: Alaxai István elnök.
Tagok: Dvorcsák Erzsébet, Farkas Kálmán, Szolga Lajos,
Tamás Sándorné.
Felügyelőbizottság: Geskó Sándor elnök.
Tagok: Hegedűs Barna, Kerepesi György.
A Felsőzsolca és Vidéke Takarékszövetkezet megnyitására 1958. szeptember 1-jén került sor a volt „Állás” végében levő házban, Hoffman Gyula terményfelvásárló volt irodájában. Alaxai István ügyvezető és Szolga Lajos pénztáros négyórás munkaidővel kezdte meg a hivatali munkát.
A szövetkezet elmúlt 50 évének legfontosabb eredményei
időrendi sorrendben
1958. június 23-án tartotta alakuló ülését, majd szeptember 1-jén kezdte el működését a Felsőzsolca és Vidéke Takarékszövetkezet. Az igazgatóság elnöke Alaxai István lett.
1960-ban az elnöki és az ügyvezetői funkciót szétválasztották. Elnök: Á. Tóth Imre, ügyvezető igazgató: Alaxai István.
1962-ben elkezdődött, 1963-ban befejeződött a központ építése Felsőzsolcán.
1969-ben Hernádnémetiben és Bőcsön betétgyűjtőpénztárat nyitottak. Alsózsolcán pedig kirendeltségnek alkalmas épületet vásároltak.
1970-ben Alsózsolcán, 1971-ben Bőcsön, 1974-ben Hernádnémetiben átalakul a betétgyűjtőpénztár kirendeltséggé.
1975-ben Szirmabesenyőn, majd 1978-ban Kesznyétenben betétgyűjtőpénztárat nyit a vezetés. Fordulat következik a takarékszövetkezet életében. Alaxai István nyugdíjba vonul, Molnár Józsefné a szövetkezet társadalmi elnöke, az ügyvezető igazgatói feladatokat dr. Korompai Ivánnéra bízza az igazgatóság.
1979-ben megépül a hernádnémeti kirendeltség új, tágas épülete, megszűnik a bérlemény.
1980-ban a küldöttgyűlés Nevelős Bélát választja társadalmi elnöknek, ügyvezető igazgató továbbra is dr. Korompai Ivánné.
1985. április 15-én megnyílik az első városi kirendeltség Miskolcon, az Avas-dél városrészen.
1986. október 15-én az Avas-déli kirendeltség a mai helyére, a Szolgáltatóházba költözik.
1988. március 8-tól vezetőváltás történt. Dr. Korompai Ivánné nyugdíjba vonult. Az igazgatóság Pálfalusi Istvánnét nevezte ki ügyvezető igazgatónak.
1989. Az alsózsolcai kirendeltség épületének hátsó részét lebontják, az első rész felújításra kerül.
1990. A bőcsi kirendeltség átköltözik új, nagyobb alapterületű bérleménybe, ahol jelenleg is üzemel. A kesznyéteni betétgyűjtőpénztár kirendeltséggé alakul.
1991. szeptember 30. Átadásra került Felsőzsolcán szövetkezetünk székháza. Régi, jogos igény kielégítését jelenti ez a központ és a felsőzsolcai kirendeltség számára.
1992. A küldöttgyűlés megszünteti a társadalmi elnöki funkciót, Pálfalusi Istvánnét ügyvezető elnöknek választja. Ez év október 30-án a kesznyéteni kirendeltség új irodaházba költözik, mely rövid idő alatt készült el.
1994. november 15-én újabb épülettel gazdagodik a szövetkezet. Szirmabesenyőn is kirendeltségavatás volt. A betétgyűjtőpénztárak kirendeltséggé alakítása után szükségessé válik az építkezés a végleges elhelyezés érdekében.
1995. Hernádnémeti és Alsózsolca kirendeltségei újra felújításra szorulnak.
1998. A bőcsi kirendeltség épületét megvásároltuk a Bőcsi Sörgyártól.
1999. A Miskolc, Avas-déli kirendeltség épületének megvásárlása a MIK Rt.-től. Ezt hosszas egyeztetés előzte meg.
Szeptemberben Felsőzsolcán ATM pénzjegykiadó automatát helyeztünk el. A megyében a miénk volt a második, az elsőt Mezőkeresztes üzemelte be.
2000. február 1-jén megnyílt a 8. kirendeltség Miskolcon, a belvárosban, a Széchenyi utca 99. szám alatt..
2002. A felsőzsolcai központ bővítése szükségessé vált, az emeleti részen 150 m2 -t béreltünk a Mezőgazdasági Szövetkezettől.
2002 szeptemberében megnyílik a 9. kirendeltségünk Miskolcon, az Avas-délen, a Szentgyörgy utcában.
2003. június 30. Az új számítástechnikai rendszerre való átállás nagy lehetőségeket teremt a termékkínálatban és a számlavezetésben.
2003 szeptemberében Ongán kirendeltséget nyitottunk. Ez a 10. kirendeltsége a szövetkezetnek.
2004. október 4-én a miskolc-belvárosi kirendeltség átköltözik a Bató-házba, itt ATM-et helyeztünk el november 25-én.
2005-ben Hernádnémeti teljes külső és belső felújítása mellett ATM elhelyezésére is sor került. Továbbá felújítottuk a bőcsi kirendeltség külső homlokzatát. Megvásároltuk Miskolcon, a Bató-házban az általunk eddig bérelt épületrészt. Ez a kirendeltség is saját tulajdonba került.
2006-ban irattárat építettünk Hernádnémetiben és Szirmabesenyőn. A felsőzsolcai központ homlokzatának teljes felújítása aktuális volt, ezt igényes terv alapján valósítottuk meg.
2007. Kesznyétenben a külső felújítással összekötöttük a parkoló építését. Alsózsolcán ATM-et helyeztünk el.
2007. május 26-án vezetőváltás volt a takarékszövetkezetünkben. Pálfalusi Istvánné nyugdíjba vonult. A küldöttgyűlés Alakszainé dr. Oláh Annamáriát választotta elnök-ügyvezetőnek. Felsőzsolcán nagy szükség volt az irattár megnagyobbítására, ezt a tetőtérben kialakított irattárral oldotta meg a vezetés.
Eredményeink
